Habár a gazdasági válság óta arról szólnak a hírek, hogy az csak az átlagembereket és a tőlük a fizetési listán lefelé lévőket érintette, valójában úgy tűnik mégsem egészen erről van szó. A szuperburzsujok vagyona ugyan lehet, hogy nem csökkent, éves fizetésük azonban a többségnek igen, legalábbis az Egyesült Államokban. Az adózási adatok szerint ugyanis amíg 2007-ben 151 csúcsmenedzser mondhatta el magáról, hogy abban az évben legalább nettó 50 millió dollárt keresett, addig tavaly már csak 72 tagú volt a szuperburzsujok klubja.

Tegyük hozzá: 50 millió dollár rettenetesen magas fizetés egy évben. Mai árfolyamon számolva ez közel tízmilliárd forint, vagyis ők azok, akik havi szintre bontva 814 millió forintot kerestek, nettóban. Tovább dramatizálja a helyzetet, hogy a 72 szuperburzsuj átlagfizetése évi 84 millió dollár volt, a jómadarak pedig összesen hatmilliárd dollárt kerestek 2009-ben.

És igen, mindezek ellenére jelenleg veszélyeztetett fajnak lehet őket nyilvánítani, nagyon aggódni értük persze azért nem kell. Voltak ennél már sokkal kevesebben is 2003-ban (32), ’97-ben pedig csupán 13 szuperburzsuj volt, vagyis a kihalás szélére kerültek. Az elmúlt 15 év adatait nézegetve azonban sokkal inkább tűnik ez az egész egyfajta hullámmozgásnak, mint bármi másnak. A cégek láthatóan évekig mennek egyre jobban felfelé a fizetésekkel, majd jön egy kisebb válság/visszaesés, amikor visszavágják az igazgatói fizetéseket, majd később ismét erősödnek a pozícióik, lazítanak a gyeplőn és így tovább egy végtelen ciklusban. Mindenesetre az 50 millió dolláros fizetés már tényleg elképesztő, ennek fényében pedig végképp vicces, hogy nálunk a jegybankelnök évi 60 millió forint körüli fizetése miatt áll a bál, ami a legjobban kereső amerikaiakénak legfeljebb kétszázad része.