Amíg nekünk a balatoni SZOT üdülők és a finomfőzelék (jobb esetben az esti üvegezés) jut eszünkbe a nyári tábor kifejezés hallatán, addig Amerikában egy komplett szórakoztató-iparág épült arra, hogy az iskolától átmenetileg megszabadult gyerekeikkel még véletlenül se kelljen foglalkoznia a szülőknek. Piaci rés azonban itt is akad, legalábbis most nagyon úgy tűnik, hogy találtak. Eddig ugyanis nemigen akadt olyan tábor, ami trenírozta volna a burzsujpalántákat a felelősségteljes vagyonhasználatra. Most már van.

A New York-i tábor több szempontból is khm... érdekes. Egyrészt nem elsősorban azt magyarázzák el, hogyan legyenek sikeresek - hiszen ezt a feladatot már a szülők elvégezték -, sokkal inkább az üzletvezetés átvételére és eredményes folytatására helyezik a hangsúlyt. Ez akár még kézenfekvő is lehetne, az viszont már kissé korainak hangzik, hogy megtanítják őket “megfelelően jótékonykodni” - bármit is jelentsen ez. Nyilván ennél izgalmasabb programok is lesznek a hathetes táborban, nekünk mindenesetre lennének ötleteink. Nyár végére például illene tudni évjárat szerint sorba rendezni a Valentino zakókat, tucatnyi Birkinnek látszó táskából kiválasztani az egyetlen eredetit és kaviárból is építhetnének várat.

Mint minden valamirevaló luxusszolgáltatás, a burzsujpalánták nyári tábora is korlátozottan elérhető és természetesen kellően drága ahhoz, hogy ne engedhesse meg magának akárki. A hat hétre 25 ezer dollárba, vagyis úgy ötmillió forintba kerülő kempingezésen mindössze húsz család sarjai vehetnek részt. Abba már bele sem merünk gondolni, vajon milyen témákról fognak egymás között beszélni másfél hónapon keresztül, de gyanítjuk, hogy nem a jótékonykodás áll majd a középpontban.