Nemes órát nem csak kölcsönözni jó érzés, de birtokolni sem feltétlenül hülyeség. Ugyan az óra egyelőre nem annyira szexi befektetés, mint például a veterán autó, de vannak arra utaló jelek, hogy a burzsuj gyűjtők kezdik maguknak felfedezni a műfajt. A Christie’s hétfői aukcióján például minden eddiginél többet fizettek egy Rolexért – ráadásul egy olyanért, aminek számlapjára nem csak egy hajót, de még egy bálnát is festettek.
Az 1949-es Oyster Perpetual persze kivételesen ritka darab, ezen felül viszont nem tűnik különösebben érdekesnek. Az automata szerkezet egy 18-karátos arany házban lakik, az órákat pedig arany csillagok, illetve a márka koronalogója jelzik. Az utóbbi szűk húsz évben most harmadszor gazdát cserélt Rolexért mégis a várakozásokon felül fizettek: az előzetesen fél és egymillió svájci frank közé becsült darabért végül 1,097 millió frankot (273 millió forintot) adtak, amivel ez lett a márka valaha volt legdrágább darabja.
A Christie’s órás aukciója ezen felül is kifejezetten jól sikerült. A megvásárlásra felkínált 435 darabnak 91 százalékára találtak vevőt Genfben, az érdeklődők sokszínűségéről árulkodik, hogy azok a világ 30 országából érkeztek ide licitálni. Nagyon úgy tűnik, hogy a luxusóra hosszú távú befektetésként is működik: ezek piaca a Knight Frank szerint tavaly 4 százalékkal nőtt, az elmúlt öt évben pedig összesen 32%-os gyarapodást regisztráltak.
A jelenlegi legdrágább óra természetesen a Patek Philippe-é: a Supercomplicationért 11 millió dollárt fizetett egy gyűjtő még 1999-ben.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.