Egy biztos: akik elvégzik a Monacói Egyetem luxus szakát, azokra nem lehet mondani, hogy büfé-ruhatár szakon végeztek. Felérne egy halálos sértéssel. A Nobu-Gucci szakot viszont már kifejezetten bóknak vennék, mivel ez teljesen meg is felel a valóságnak. Van, ahol az egyetemi lét nem arról szól, hogy az Ibolya presszóban támasztjuk a pultot, messiásként várjuk a diákhitel érzekését jelző sms-t, vagy a kocsmák rangsorát a sör olcsósága alapján állítjuk fel. Ez a hely Monaco és a luxus kiskereskedelmi menedzsment nevű mesterképzés.

Itt a hangos folyosói viták során nem Karl Popperről vagy Herbert Marcuse-ról esik szó, hanem hogy a Cessna vagy a Falcon-e a jobb magángép, és melyik gyártó jachtja a menőbb. Akármilyen viccesnek hangzik elsőre, a luxustermékek kereskedelme speciális terület, és a márkák szerint speciális tudást igényel. Az év elején a Harrods például bejelentette, hogy saját személyzetét kizárólag az általa az angol Ruskin Egyetemen létrehozott szakon végzettek közül fogja felvenni.

Ennél mókásabb a szintén a Monacói Egyetem által létrehozott „a luxus esztétikája” szak (vagyis inkább tanfolyam), melyre 35 hallgatót vesznek fel a világ minden tájáról, és olyan tárgyak vannak, mint luxusjachtok, órák, cipők, ékszerek, ruhák. A képzés alapvetően gyakorlati jellegű, de az elméleti oktatás során szó esik a luxustermékek kiskereskedelmében bevett kódokról, jelzésekről és rituálékról is. A tanfolyamot olyan márkákkal együtt hozták létre, mint a Gucci és a Ralph Lauren, a képzés legnagyobb értéke pedig kétségkívül a hét hónapos szakmai gyakorlat valamelyik cégnél.

Talán mondanom sem kell, hogy az igény óriási, a hallgatok tolonganak, hogy bejussanak. Az egyetem egyik tanára azzal indokolja a szakok indítását, hogy elmúltak már azok az idők, amikor könnyen eladható volt egy luxuscikk pusztán a márka varázsával. A harc kemény, a cégek pedig mind jobban képzett alkalmazottakat szeretnének boltjaikba és a központba is – fejtette ki a tanfolyam vezetője, Annalisa Tarquini. Szerinte a képzést elvégzőknek olyan kivételes és utánozhatatlan vásárlási élményt kell biztosítaniuk, amelytől a vásárlók és a márka között hosszú távú érzelmi kapcsolat alakul ki. Nem rossz. Klasszika-filológia-luxus menedzsment szakpár van? Engem érdekelne.