Egy potenciális adócsaló - legalábbis az olasz állam szerint

Faramuci helyzetbe kerültek az olasz sport-, luxus-, és minden más drága autók tulajdonosai: abban az országban, ahol a legizgalmasabb poszterautók készülnek és ott, ahol ahol igazán idilli környezetben használhatják őket, most a legtöbben megszabadulnának tőlük, esetleg csak egy időre leponyváznák a garázsukban. Az ok prózai: a rendőrség és az adóhatóság ugyanis konstans razziákkal vadászik olyanok után kutatva, akik nem adózott pénzből vették Ferrarijukat.

Az egész ügy úgy fura, ahogy van. Kezdjük ott, hogy az olasz állam sem véletlenül került csődközeli helyzetbe, rejtélyes okból kifolyólag pedig az alvilággal sem sikerül eredményesen megküzdeniük úgy száz éve. Folytassuk ott, hogy a razzia a hagyományos menet közben megállítós fajta, ami azért béna, mert minden drága autóval járót potenciális adócsalónak néz. Legutóbb a milánói Corso Comónál állítottak meg mintegy 350 nagyértékű autót, de Rómában, Portofinóban, Firenzében és a Cortina d’Ampezzo síparadicsom környékén is rendszeresek a razziák. Egy 43 éves Range Rover tulajdonost csak idén eddig háromszor állítottak meg azért, hogy igazolja, megengedheti magának a 100 ezer eurós autó luxusát.

Ezek után sokan fontolóra veszik, hogy eladják luxusautójukat és valami kevésbé feltűnő modellel járjanak. A baj csak az, hogy ezek jelenleg senkinek sem kellenek: az ominózus Range Rover még nincs egy éves, mégsem akad rá vevő 40 ezer euróért. A hivatal szerint persze nem ok nélküli a razzia, sőt: eddig 42 olyan luxusautó tulajdonos akad fenn az ellenőrzésen, akik bevétele nem érte el a 30 ezer eurót a megelőző években. További 19 olyan céges luxusautóra bukkantak, melyek a tavalyi évben vesztességes vállalatok nevén van, egy BMW X5 tulajdonosának pedig papíron egyáltalán semmi jövedelme nem volt. A kiszabott bírságok és vagyonvizsgálatok persze aligha tömik be az 1,9 billió eurós lyukat az olasz állam gazdaságán, az intézkedésnek azonban van létjogosultsága és persze politikailag sem rossz húzás - csak a módszertanon kéne finomítaniuk.

A gazdagok adóztatása amúgy is napirenden van Olaszországban. A Berlusconi-utód Mario Monti korábban jelentősen megemelte a luxuscikkek adóját: egy bő 300 ezer eurós Lamborghini Aventador után például évi 8400 eurót kell az államnak fizetni, 6600-zal többet, mint eddig. Előzetes számítások szerint a plusz adó összesen 5,1 milliárd eurós bevételt jelenthet az államkasszának. Az ügy különös pikantériája, hogy a legnépszerűbb sportautó-márkák eladási sikerei Olaszország GDP-jét növelik. A Maserati, a Lamborghini és a Ferrari legfőbb piaca persze nem a hazai, a Ferrari-vezér Marchionne így az egészet elintézte egy vállrándítással, a Maserati főnök Wester ellenben morgott egy kicsit a politikára.

Mindenesetre most már tudjuk, hova kell menni olcsó luxusautót venni.