Tudom, hogy nem új hír (2008-as), de akkora burzsujság, hogy nem lehet nem megemlíteni ezen a blogon: 300 000 dollárért (56,4 millió Ft) olyan órát piacra dobni, ami a pontos időt nem, csupán a napszakokat jelzi, annyira kretén ötlet, hogy már szinte zseniális. Ezt az órát még valamivel a globális válság előtt dobták piacra, ami azért sok mindent megmagyaráz: ami ugyanis a pénzbőségben a luxus netovábbja lehet, az mostanság talán egy kissé – vagy inkább nagyon – irritáló tud lenni. Az abszurd terméket egy svájci óragyár, a Romain Jerome követte el, és Day&Nightnak hívják. A miértre egyébként igazán szórakoztató választ ad a weboldal: „Azzal, hogy az óra nem jeleníti meg az órákat, perceket, másodperceket, az idő mérésének merőben új formáját mutatja be, kettéosztja az idő univerzumát két, alapvetően különböző szekcióra: nappalra és sötétségre.” A gyártó filozófiája szerint a leggazdagabb emberek számára a legnagyobb luxus egyértelműen az idő, egy Reuters kutatás szerint pedig a dollármilliomosok 67%-a tartja a legfőbb fényűzésnek azt, ha nem kell néznie az óráján a pontos időt. Hasonló, ám kevésbé radikális elven alapulnak az egymutatós órák, melyekről csak a körülbelüli időt lehet leolvasni és szintén a stresszmentes óraként kommunikálják őket. 

A teljesen értelmetlennek tűnő óra amúgy hihetetlenül komplikált szerkezetű, és pontos, mint a halál: két tourbillont használ (ez kiküszöböli a Föld gravitációjának negatív hatását az óra pontosságára), ami közül a Day 12 órája szimbolizálja a dolgos időszakot, a Night tourbillon pedig a privát időt – fogalmaz a honlap. Ja, és még egy apróság: mint más Romain Jerome óráknál, egyes részei ennek is az elsüllyedt Titanic újrahasznosított acéljából készülnek, ami egyenesen abból a kikötőből érkezik, ahol a szerencsétlen sorsú hajó épült. Kissé morbid, az biztos, de a vásárlók majd’ megvesztek az óráért: az összes példányt elkapkodták a piacra dobás utáni 48 órában – pontosabban két nappal és két éjszaka alatt.