Nem tudom miért, de egy ismerősöm esete ugrott be az új Ferrari óra kapcsán (bocsi K., ha olvasod, de világbajnok a sztorid). A brókersrác hirtelen nagyott szakított, vett egy A6-os Audit és egy csinos Breitling órát, amire rendkívül büszke volt. Sajnos a kellékek mellé kicsit nagy arca is lett (még egyszer bocs K., de így volt), és úgy gondolta, hogy az a legmegfelelőbb módszer a csajozásra, ha a járdán sétáló miniszoknyás, hosszú, göndör hajú lánynak úgy csap a fenekére, hogy lassan gurul mellette a kocsival, lehúzza az ablakot és kurjant hozzá egy férfiasat. A seggrepacsit annyira elrontotta, hogy a lány orra bukott (kutya baja sem lett), neki pedig két helyen eltört a karja. K. szégyenében gyorsan elhajtott, miután már az egész utca rajta röhögött, de csak később vette észre, hogy a művelet közben leesett az óra a karjáról. Mondanom sem kell, hogy mire visszament, már nem volt ott.

Szóval kétségkívül nagyon impresszív a legújabb Ferrari-óra, de aki kiad érte 300 ezer dollárt, vagyis 66 600 000 forintot, azt valahogy guruló autóból női segget markolósnak képzelem. A tourbillonos óra ugyanis több mint 20 millióval drágább egy 460 lóerős Ferrari Californiánál, ami még akkor is durva, ha titániumból, magnéziumból, alumínium fogaskerekekből és a legnemesebb bőrből készült, és mindössze 800 darab létezik belőle. A svájci Cabestan terméke mindemellett pontos, mint a halál: naponta legfeljebb egy másodpercet téved. Ennyiért mégis inkább a Romain Jerome elvetelmült darabját venném, ami a Titanic roncsaiból készült, és nem mutatja az időt, csak a napszakokat. Az sokkal menőbb. Vélemény?