Tudjuk, hogy a magyar borászat katasztrofális anyagi helyzetben van. Eljutottunk oda, hogy bár a földeknek mindössze 1,1%-a szőlő, mégis ezt tartjuk a mezőgazdaság húzóágazatának, közben szinte nincs is olyan magyar borász, aki úgy nyomná nagyban az ipart, hogy nincs befektetőtársa, esetleg más vállalkozása a bor mellett. A problémákról és az okokról sokat lehetne beszélni, ehelyett inkább mutatnék egy olyan példát, amit nyugodtan ki lehetne jelölni célként.

Nagyon jó lenne ugyanis olyan pincészeteket látni Magyarországon, mint a francia Chateau Pape Clement. A borászat gyökerei 1299-ig nyúlnak vissza, amikor Bertrand de Goth ajándékként kapta a szőlőt Bordeaux érsekétől. Hat évvel később Bertrand dolgát szó szerint jól felvitte az Isten, ugyanis pápa lett, V. Klement néven. A borászat persze számtalanszor gazdát cserélt az azóta eltelt évszázadok során, 1937-ben kis híján el is pusztult egy biblikus méretű jégesőben, aztán Paul Montagne segítségével mégis túlélte. Ma innen jön a világ egyik legjobb vörösbora, a helyszín pedig tényleg lenyűgöző. Ámuljunk együtt.