Nem feltétlenül aranyrudakat, szupertitkos, még a WikiLeaks-en sem kiszivárogtatott dokumentumokat, vagy az egykori családi főellenség hulláját rejtik a széfek, hanem az esetek többségében ennél sokkal prózaibb dolgokat. Mondjuk egy órát. Mondom, egyet.
Több ugyanis egyszerűen nem fér el a Dottling Colosimóban. Az acélmackó amúgy is vicces darab: úgy fest, mint egy hatalmas széf miniatűr változata, hiszen mindössze 28 centi az átmérője és csupán 30 kilót nyom. Mivel egy közepesen edzett kasszafúró a Colosimóval a hóna alatt is lefutja a maratont, ezért a széfet leginkább falba építik, máskülönben semmi értelme nem lenne. A széf amúgy egy XX. századi gengszter, Jim Colosimo után kapta a nevét, megjelenésében pedig hűen követi a klasszikus széftrendet. Nyitni is egy tekerőkapcsoló háromszor a helyes számokra való forgatásával lehet, a benne elhelyezett órát pedig természetesen szerkezet forgatja, hogy az hónapos pihenő után is a pontos időt mutassa. Opcióként amúgy szivart is tarthatunk benne, amihez humidort is rendelhetünk bele.
Kicsit sem szerénykednek a németek az árképzésnél: a pöttöm széfért durván 18 ezer eurót, vagyis közel ötmillió forintot kérnek. Én ebből a pénzből inkább órákat vennék, mint bezárjak egyet a hűvös sötétbe, hogy aztán ünnepnapokon kivegyem onnan - már ha egyáltalán emlékszem még a kombinációra.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.