Élni tudni kell, de vajon igaz-e ez a mondás a halálra is? Szerintem mondjuk tökmindegy, mi történik azon a napon, amikor a föld alá paterolnak, az ezt megelőző évtizedek annál inkább számítanak, ezzel az állásponttal azonban vélhetően sokan vitatkoznának. Első körben az a kínai fickó, aki közel egymillió dollárt fizetett az anyukája temetéséért. Csak remélni tudjuk, hogy ezzel nem az életében történteket kívánta kompenzálni.

A múlt pénteken tartott ceremónián minden volt, amire semmi, de semmi szüksége nincs egyetlen egészséges pszichéjű embernek sem. A temetési menetben nyolc darab nyújtott tengelytávú Lincoln limuzin ment elöl, a családtagokat pedig további luxusautók szállították a helyszínre. A gyászoló tömeget többek között egy bő 600 tagú zenekar várta a helyszínen, de már az odafelé vezető úton is a 16 darab aranyozott ágyúból leadott díszlövések igyekeztek gondoskodni a megfelelő hangulatról. A ceremónián 600 (!) szerzetes vett részt, akik egy részét a helyi híradások szerint a szomszédos tartományokból kölcsönözték, Zhejiangban ugyanis egyszerűen nem találtak ennyit belőlük. A körülbelül ezer fős gyászmenet a többiekkel együtt már nehézkesen fért volna a sír közelébe, éppen ezért két nagy kivetítőn is közvetítették az eseményt, hogy a hátsó sorokba szorulók se maradjanak le semmiről. A körülbelül tízezer nézelődővel együtt nagyszabású társadalmi eseménnyé avanzsáló temetés mellesleg komoly forgalmi fennakadást okozott a környéken.

Őszintén szólva nem szeretném tudni, mi vitte rá minderre.