Egy elképesztő szőkével (borral, nem nővel, utóbbi nálam legyen inkább sötét hajú) egy tokaj-hegyaljai domb tetején ülni, bámulni a tájat, közben lötyögtetni az aranyszínű italt a pohárban. Bernie után szabadon ez a kép jut az eszembe a hétvége óta, ha egy kellemes burzsuj kikapcsolódásra szomjazom itthon. A toszkán vidék valóban csodálatos, de azért nálunk is érdemes körülnézni. Én most már mind a két helyre visszavágyom.
Való igaz, kis hazánkban is akad számos felkeresni érdemes hely. A tokaji borvidék különlegessége, hogy viszonylag kevés szőlőfajtából számtalan fajta bor állítható elő: száraz, szamorodni, késői szüretelésű, vagy éppen aszúszemekből készült nedű. Ez adja persze az ismertséget, hiszen állítólag először itt készült édes bor a világon. A vulkanikus talaj, a Tisza és a Bodrog által meghatározott mikroklíma sokat segített, hogy az itteni borászok komoly elismertséget szerezzenek. Az utóbbiból egyébként akad szép számmal, mostanra közel hatszázan vannak. Ennél persze jóval szűkebb az a kör, akiknek valóban megfelelő üvegbe is kerül az itala, de ők is több mint 140-en vannak. Szepsy, Oremus vagy az egyre divatosabb Sauska.
Először is jó szállodát kell keresni, ahol ki tudjuk majd pihenni a kóstolás fáradalmait. Tokaj-hegyalján szállás akad bőven, de ötcsillagos csupán egy, az Andrássy Rezidencia. A Télikertben mintegy 60 helyi borász termékét lehet végig kóstolni, de persze van több mint két tucat név az ország más borvidékeiről is. A borok mellett erőssége a wellness részleg is, ahol még vinoterápiás, azaz „boros kezelések” is vannak.
Az Andrássy Rezidencia télikertje
Mindenképpen érdemes kimenni "terepre", hiszen itt olyan különleges borházakkal is meg lehet - sőt kell – ismerkedni, amelyekről itthon csak keveset lehet hallani. Személyes favoritom az Anthony Hwang amerikai üzletember által alig több mint tíz éve megvásárolt, az egykori kincstári birtokhoz tartozó Királyudvar borászat. A Tokaji Furmint 'Sec' 2008 konkrétan az egyik legjobb száraz fehérbor, amit valaha is ittam. Mi sem bizonyítja jobban választásomat, mint ahogy megtudtam, a borászat szinte teljes mennyisége - mintegy 45 ezer palack - külföldre kel el, így ha találkozni akarunk vele, akkor jó eséllyel egy francia Michelin-csillagos étterembe kell ellátogatnunk. (Én az Andrássy-ban kóstoltam először, majd rögtön meg is látogattam a pincészetet.) Ennél jóval kisebb termelésű az évente mintegy 9 ezer üveges Erzsébet Pince. Az egykoron a tokaji orosz diaszpóra tulajdonában lévő borászat Erzsébet cárné udvarába szállított innen borokat, de került a pincéből Sissi asztalára is. A családi pincészet érdekessége, hogy jó ízléssel ide házasodott be Ronn Wiegand, a kaliforniai születésű Master of Wine. Sokak szerint amíg sommeliernek lehet tanulni, addig erre a címre születni kell. Ennek lehet is alapja, hiszen jelenleg mindössze 289 fő birtokolja ezt a címet.
A borászatok listája persze ennyivel nem lehet teljes, hiszen egy hétvége igencsak rövid. Így legalább érdemes lesz visszatérni, hiszen olyanok vannak még a felkeresendők listáján mint a francia születésű Stéphanie Berecz és tarcali Tokaj Kikelet pincéje...
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.