Új-zélandi moha a wellness részleg falán

Szerintem nem sokan mentek még rajtam kívül 500 oldalas Pelevin regénnyel a hónuk alatt thai masszázsra. Oké, nyilván nem így terveztem, gondoltam két szaunázás között fogom majd olvasni a medence mellett, csakhogy akkor azonnal kaptunk időpontot a vasmarkú thai csajokhoz. Szóval úgy esett, hogy a recepción hagytam a könyvet, hagyva, hogy az ott ülő hölgyek ez alapján a fülszöveg alapján alkossanak minél pontosabb képet rólam: „T. gróf találkozik Dosztojevszkijjel is, aki egy számítógépes játék főhőse, és a holt lelkeket kell pusztítania Péterváron, hogy megszerezze a radioaktív sugárzás ellen védelmező napi vodkaadagját.”

Múlt hétvégén a hévízi Zena Beauty + med centerben jártunk, ki akartuk pihenni a szerdától péntekig tartó gyilkos Sziget+munka kombinációt, egyúttal gondoltuk leteszteljük nektek a tavasszal nyílt wellness központot/high tech szépségszalont/fogorvosi rendelőt/plasztikai sebészetet. Szerencsére ez utóbbit nem kellett kipróbálnunk, mert ez a rész csak később nyílik, és most a fogorvosi rendelőhöz is túl jó kedvünk volt. De a wellness és kozmetika részben olyan dúlást vittünk végbe barátnőmmel, mint ártány a pagonyban.

A hangsúlyos orosz feliratok jelzik, honnan jönnek most már Hévízre a legtöbben

A Zena annyira jól néz ki, hogy szinte hihetetlen, hogy Hévízen van. Persze nincs bajom az ottani szállodákkal és a tófürdővel, a tó körüli mocsári ciprusos liget is nagyon szép, és a borospincék is rendben vannak, de valljuk be, kevés arrafelé az építészeti remekmű. Azért ez sem az, egyszerűen csak modern, szép, letisztult, rendben van, na. A Zena oldalán saját kis utcát is kialakítottak a tulajdonosok, ahol kis patak csobog, mellette a snack bár asztalaival, ahonnan halványan már látni az üvegfalak német, magyar és cirill betűin keresztül a manikűrt, a lábmasszázst, és néhány kezelést a legkevésbé intimek közül. Az épület belül még jobb, mint kívül. Egy olyan helyhez, ahol az ellazulás az elsődleges, a minimalista design illik legjobban, itt nincs egy felesleges bútor vagy díszítés, minden a helyén van, az egészen különleges zöld árnyalatú új-zélandi moha pedig több helyen is visszaköszön az épületben, de persze a medence környékén a leghangsúlyosabb.

Meglepő, de a Zenában csak négy vendégszoba van. Persze érthető a visszafogottság, hiszen ez nem hotel, szállodai szoba pedig bőven akad a városban. A fő cél pedig amúgy is az, hogy aki majd igénybe veszi a plasztikai sebészetet, itt tudjon lábadozni. Ezért van az ágy mellett külön nursery gomb, aljzat az oxigénpalacknak, és a szoba legjobb mókája, a távirányító az ágyhoz. Elektromos motorokkal lehet ugyanis állítani a fej- és a lábrészt egészen tág határok között, akár a teljesen lehetetlen pozícióig is, bevallom, a Szigettől még tompa aggyal nagyon sokáig eljátszottam vele.

A legjobb viszont a fapadlós terasz. Ekkora teraszt talán még semmilyen szállodában nem láttam, akkora, mint a szoba, két napágy van rajta, de gond nélkül elférne tíz is. A design és a hangulat pedig egy csipetnyi Davos Hévízen, tízpontos. Csak két apróság a szobával kapcsolatban: egyetlen szék sincs bent, a másik, hogy a távirányítós ágy alsó része kijjebb van, mint a felső, ezért kb. harminchatszor rúgtunk bele a szélébe másfél nap alatt.

Mit mondhatnék a kezelésekről? A masszázsszoba nagyon szép, a thai lányok értik a dolgukat, a pedikűr masszázsszékben zajlik, és adnak hozzá Napi Gazdaságot és Világgazdaságot is (a Pelevin könyvem persze a recepción ragadt, pech). A dolgozók jó része pedig beszél oroszul, ismerve a vendégkört. Az oroszok ugyanis imádják a Zenát, ottlétünkkor például kibérelték az egész wellnessrészleget néhány órára, ez jellemző. Rendes, 33 méteres úszómedence sajnos nincs, valószínűleg nem volt neki hely, de a szaunák, a gőzfürdő és masszázsmedencék bőven kárpótoltak. Szuper, pihentető hétvége volt, így utólag csak egy dolgot sajnálok: a hévízi tófürdőben úszás ezúttal kimaradt.