Minden jel szerint végéhez közeledik az a korszak, amikor elég volt egy sokezer eurós lila krokodilbőr táskát készíteni ahhoz, hogy egymást tapossák érte a vevők. Ne legyen kétségünk afelől, hogy ez a szokás még hosszú évekig velünk lesz, hiszen egyszerű módja ez a pénzkeresésnek. A baj csak az, hogy az évek múlásával a vevők egyre kevesebben gerjednek az ilyen és ehhez hasonló húzásokra, a további növekedéshez ezért ennél szofisztikáltabb módszerekre van szükség.

Hogy mire is pontosan? Élményre; bármilyen pluszra, ami az adott márkához, illetve termékhez köthető. Ez a hozzáállás egyébként sem idegen a luxusmárkáktól, az utóbbi időben viszont újabbnál újabb ötletekkel rukkoltak elő, melyek célja - elképesztő változatosságuk dacára - pontosan ugyanaz, vagyis a vásárlók magukhoz ragasztása. A Valentino például még műhelyeibe is beengedi legjobb vásárlóit, hogy megnézhessék, hogyan is készülnek a pompás haute couture darabok, a legtöbbet költő vevőket pedig még a tervezőkkel is összehozzák. A műhelytitkokat - legalábbis azok egy részét - a Gucci sem rejti véka alá bizonyos vásárlói előtt, akiket ezen keresztül mélyebben be tudnak vonni a márka történelmébe és divat iránti elkötelezettségébe. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az ilyen és ehhez hasonló luxuskalandozáson átesett vevők a későbbiekben sokkal lojálisabbak lesznek az adott márkához, nem beszélve arról, hogy a műhelylátogatás kalandjait saját köreikben is elmesélik, melyekkel újabb tehetős ügyfeleket szerethetnek az adott márkának.

Ennél kevésbé személyes, de a jelek szerint működő stratégia a korlátozott elérhetőség. Ez éppúgy jelentheti a klasszikus limitált szériát, mint különféle földrajzi megkötéseket. Utóbbira remek példa a Paul Smith 2110 dolláros (452 ezer forintos) trench coat-ja, ami az egész világon csupán a New York-ban lévő Greene Street-i üzletben volt kapható. Ezt fejlesztette tovább a Lanvin, akiknek 2525 fontos (850 ezer forintos) fekete pitonbőr táskáját kizárólag a londoni Mount Streeten lehet megvásárolni, legfeljebb február 28-ig. A fentiek mellett persze az LVMH-t sem kell félteni; a Loewe Ana Hobo táskája például a világpiaci bevezetés előtt egy teljes hónappal kapható lesz - Makaón.