Véletlenül senkiből nem lesz milliárdos, akiből esetleg mégis, az jellemzően néhány év múlva ugyanott tart, ahol a nyakába szakadt vagyon előtt. A pénzhez ugyanis ész is kell, a kettő együtt ráadásul igazán ütős kombináció. A legfrissebb kutatási eredmények is azt mutatják, hogy a kettő kéz a kézben jár: a kiemelkedően okos emberek túlnyomó része igazi burzsuj és viszont.

A kutatást a Duke University egyik kutatója végezte, akinek legfőbb konklúziója szerint a legokosabb egy százalék és a leggazdagabb egy százalék egy igen nagy méretű közös halmazt alkot. Ezt lehet, hogy nem könnyen hisszük el egy olyan országból, ahol az ész helyett inkább a rafkósságot szokás emlegetni a siker kulcsaként, de ez a végeredmény a klasszikus amerikai álom, miszerint kellő kitartással és szorgalommal bárkiből lehet gazdag ember, fájdalmas cáfolata is egyben.

A felmérés szerint a dollármilliárdosok, vagyis a Forbes-lista tagok 45 százaléka tartozik a felső egy százalékba, már ami a kognitív agykapacitást illeti. Ez az arány jelentősen nagyobb, mint a Fortune 500 cégek CEO-inál tapasztalt 38,6 százalék, holott őket sem hülyegyerekeknek ismerjük. A két csoport között helyezkednek el a(z amerikai) szenátorok, akik a maguk 41 százalékával holtversenyben vannak a szövetségi bírókkal. A képviselőház tagjainak értelmi képességei ennél jóval kevésbé fejlettek, persze 21 százalék még így is jócskán meghaladja az átlagot. A kutatás szerint amúgy a gazdag amerikaiak legokosabb csoportja a demokrata szenátorok.

Milliárdos és milliárdos között persze hatalmas különbségek vannak, ami szellemi képességeikben is megmutatkozik. A befektetésekből és technológiákból milliárdossá lettek között jóval nagyobb arányban találunk a legokosabb egy százalékba tartozót, mint mondjuk azok között, akik a divatból, vagy a kereskedelemből lettek igazi burzsujok. Utóbbinak 23-25 százaléka tartozik a legokosabbak 1 %-hoz, míg előbbieknek 63-69%-a.

Mondhatnánk azt is, hogy ahány felmérés, annyi konklúzió, ez a mostani azonban nagyjából azt a képet erősíti, amit egyébként is sejtünk. Korábban volt már olyan kutatás is, ami semmilyen összefüggést nem talált az intelligencia és a vagyoni helyzet között, ami legalábbis furcsának hangzik.