Egy régi sorozatunkat elevenítjük fel ismét, sőt immár nem csak kis hazánk jó helyeit, de távolabbi célpontokat is ajánlunk. Az első ezek közül Amszterdam, egy város, amelynek van stílusa, és itt most nem a sütiket/nyalókákat áruló kávéházakra vagy a kirakatokban ülő hölgyekre gondolunk. A rengeteg látnivalóból mi csak két dolgot emelünk ki: a csatornákat és a múzeumokat.

A város nevét adó Amstel folyónak és az IJ-öbölnek köszönhetően Amszterdam területének mintegy ötödét víz foglalja el. A hangulat mégis teljesen más, mint Velencében, és nem csupán a rengeteg bicikli miatt. (A város fele ezt a közlekedési eszközt használja.) A lakhajók és a patríciusházak össze nem keverhető elegye igencsak sajátos végeredményt mutat. A mesterségesen kialakított csatornarendszer alapja, a Grachtengordel mintegy 70 éven keresztül épült, mire 1680 környékén befejezték.

A település folyamatosan nőtt és fejlődött, így mostanra több száz kisebb-nagyobb híd ível át a víz felett. A régi épületek érdekessége, hogy a legtöbb viszonylag keskeny, és nem csak a helykihasználás miatt. Az adót ugyanis egykoron a ház szélessége alapján vettették ki, ami az élelmes kereskedőket arra ösztönözte, hogy felfele terjeszkedjenek. Az egy emelet-egy szűk szoba koncepció velejárója a házakon látható csiga is, a nagyobb tárgyakat ugyanis a szűk és meredek lépcsőnek köszönhetően csak így lehet(ett) bejuttatni a házba.

Jelenleg Budapestről kizárólag a KLM repül közvetlenül a holland fővárosba. A fapados járatokat egy burzsuj egyébként is hanyagolja, egy „nemzeti” légitársasággal viszont a két órás repülőúton a szolgáltatás minősége is hozza az elvárásokat. Sőt, ha kitaláljuk, hogy ezt a hétvégét már kint szeretnénk tölteni – egy burzsuj pedig ritkán tervez egy mezei városlátogatást sokkal előbbre -, akkor a fapados árak se számítanak már olcsónak.

A vízi városnézés kötelező köre után érdemes néhány órát, de inkább napot a kultúrának is szentelni. Amszterdam ugyanis számos, valóban fontos múzeumnak is helyet ad. Ehhez érdemes kiváltani az I Amsterdam Card-ot, amellyel nem csak a tömegközlekedés ingyenes, de az árában benne foglaltatik a sétahajókázás, és számos múzeumba ingyenes vagy kedvezményes a belépő. A fanatikusoknak ajánlható a Museumkaart, ezzel a 32 amszterdami múzeumon felül – ebben tényleg benne vannak a legfontosabbak – egész Hollandia mintegy 400 ilyen intézménye is ingyenesen látogatható.

Az alapdarabok közé tartozik a Rijksmuseum, a holland Nemzeti Múzeum többek között Rembrandt (Éjjeli őrjárat) és más híres németalföldi festő alkotásainak ad helyet, de itt található Vincent van Gogh egyik önarcképe is. Sőt, a babaházak, a meisseni porcelánok vagy a delfti fajanszok kedvelőinek is maradandó élményt nyújt. Az egyfülű művésznek külön múzeuma is van. A Van Gogh Museum mintegy 700 festményt és rajzot vonultat fel, többek között számos más újabb önarckép mellett a napraforgó sorozat egyik darabja és a Krumplievők is látható. A modern alkotások kedvelőinek a Stedelijk Museum ajánlható Picasso, Monet, Cézanne and Mondriaan munkáival, amely mögött még egy szoborkert is található. A Hermitage Amsterdam a szentpétervári Ermitázs amszterdami tagozata, de messze nem csak a cári Oroszországról szól.

A The National Maritime Museum arra az időszakra emlékeztet, amikor az ország meghatározó nagyhatalom volt a térképen, de eredetileg a szebb időket volt hivatott idézni a Tropenmuseum is – bár a XX. század elején még csak a gyarmatbirodalmi időszak bemutatásáról volt szó. Az antropológiai gyűjtemény ma már különböző észak-afrikai, latin-amerikai, délkelet- és nyugat-ázsiai (trópusi) kultúrákat mutat be. A Tulipomania vagy Tulpomania – igen, bizony létezik ez a kifejezés – híveinek kötelező darab az Amsterdam Tulip Museum, a nemzeti ikonnak számító virágról itt tényleg mindent meg lehet tudni. A virág itt egyébként nagyon komoly dolog, január 16. a National Tulip Day, de március végétől egészen május közepéig a Keukenhof parkba is érdemes egy sétát tenni. Az Amszterdam mellett fekvő Lisse településen található 32 hektáros területen, a füvészkertben számos más virágfajta mellett mintegy 800 különböző tulipán is virágzik, de a lényeg, hogy 8 héten át a nagyközönségnek is nyitva tartó parkban a holland virágkertészet legjava is látható lesz a kiállítás és vásár keretein belül.

Építészeti műremeknek is beillik a Science Center NEMO vagy éppen az EYE Filmmuseum. Az előbbi egy XVII. századbeli hajóra hasonlít, de a tudomány és technológia jeles tárgyainak a bemutatására hivatott. Az utóbbi egyben a város legfiatalabb látványossága, hiszen csak 2012-ben adták át, de már most mintegy 40 ezer kópiát őriz a korai némafilmektől a legújabb digitális produkciókig. Lényegében mindent gyűjtenek, ami a filmek történetével és annak szereplőivel kapcsolatos.

Látogatásunk végére azért maradhat egy kis idő vásárlásra is. A Bijenkorf olyan, mint Londonban a Harrods vagy a New York-ban a Bloomingsdale. Ezzel pedig mindent el is mondtunk…