A vagyon és a tradicionális családi háttér felelősséggel jár. A gazdagságot ugyanis nem csak megélni - rosszabb esetben felélni kell -, hanem tudni kell vele együtt is élni. Az újgazdagok (és most a szó nem pejoratív értelmében) ilyen szempontból nehezebb helyzetben vannak, hiszen egy többgenerációs vagyonos család esetében már kialakult az a példa, amely azt is mutatja: a társadalom többi része felé is van felelősség.
Nézzünk is néhány jó példát! Jöjjenek a Rockefellerek, Rotschildok és egy kis hazai, a Zwack család...
Rockefeller
A német felmenőkkel (Rockenfeld) rendelkező család a vagyonát az olajnak köszönheti. Az alapokat John Davison Rockefeller (1839-1937) rakta le, akinek a története igazi amerikai self-made sztori. Az apja még kétes elixírekkel házaló utazó "kereskedő" volt, aki ráadásul el is hagyta a családját, ezzel szemben ő saját szorgalmának köszönhetően lett az USA első milliárdosa, valamint az első igazi burzsuj filantróp, aki vagyonának jelentős részét adományozásra fordította.
A vagyonra visszatérve ő és öccse, William Avery Rockefeller Jr. (1841-1922) alapította többedmagával 1870-ben a Standard Oil vállalatot - nem ez volt az első cége, de ez hozta meg az igazi gazdagságot -, de igen komolyan benne voltak a bányászatban is. A múlt század első felében már a pénzügyi szférában is igen aktívak voltak, a Chase National Bank (Chase Manhattan Bank elődje) legnagyobb részvényesei a Rockefellerek voltak. Ezt a bankot David Rockefeller (1915-) tette naggyá, bizonyítva, hogy a családban más is ért az üzlethez.
A Rockefellereknek a család mindig is fontos volt, akárcsak az, hogy a megszerzett vagyonból jó ügyeket támogassanak. A hírek szerint csak John D. Rockefeller több mint félmilliárd dollárt áldozott jótékony célokra, de ezt a hagyományt a sokadik generáció most is aktívan folytatja.
Rothschild
Ők egy picit korábban kezdték, ráadásul Európában, egészen pontosan Frankfurtban. A dinasztia alapítója itt Mayer Amschel Rothschild (1744-1812), aki pénzváltó apja üzletét gondolta újra és a pénzügyi szektorban látta meg a lehetőséget, lényegében a semmiből építve ki a birodalmat. Ehhez persze szerencse is kellett, és sok egyéb más is. A nemzetközi terjeszkedést már a fiai hajtották végre, akik Frankfurt mellett bevették és felosztották Európát, miután letelepedtek a német város mellett Bécsben, Londonban, Nápolyban és Párizsban is.
Az induláskor már voltak "érdekes" ügyletek. Többek között strómanként hitelezték és megmentették a csődtől a Dán Királyságot, nyertek Napóleon vereségén Waterloonál, sőt, az egész brit-francia háborúskodáson, és ha kellett, akkor éppen kölcsönt adtak a Szuezi-csatornába történő bevásárláshoz. Nem csoda tehát, ha a világuralomra törő Rothschildok az összeesküvés-elméletek első számú szereplői. Nem akarunk senki felett pálcát törni, de az biztos, hogy a pénzen keresztül a politikai befolyásuk az elmúlt több mint 200 évben mindenképpen figyelmet érdemel szerte a világon.
Az viszont biztos, hogy rajonganak a művészetekért, ráadásul ebből a szempontból nagyvonalúak is, hiszen a világ számos múzeumának gyűjteményét gyarapította már Rothschild felajánlás. Ezek mellett persze számtalan célra adakoznak.
Zwack
Hazai viszonylatban is van olyan több generációs család, amelyre büszkék lehetünk. Az egyik legjobb és legrégebbi példa a Zwack. A családi legendárium szerint 1790-ben dr. Zwack, a császári udvar orvosa a Habsburg uralkodónak egy korty gyógyitalt adott, mint emésztést elősegítő orvosságot, ezt II. József a kóstolás után egy „Dr. Zwack, das ist ein Unikum!” felkiáltással nyugtázott. A gyógynövényekből készült különleges párlatok persze már a középkorban is ismertek voltak, de az biztos, hogy ez a gyógynövénylikőr ebben a formában a Zwack József (1821-1915) által 1840-ben alapított üzemből indult hódító útjára. A különleges alakú üvegbe palackozott Unicum igen sikeres lett, de persze a gyárban nem csak ez készült, a két világháború között több mint 200 különböző italt gyártottak.
A szocializmus "márka kettőséget" hozott, hiszen az államosított likőripari vállalat itthon egy hamis recept alapján gyártotta az Unicumot, de az igazi Unicum a Zwack családnak köszönhetően Európában, sőt a tengerentúlon sem lett elfelejtve. A fordulat 1970-ben következett be, amikor Zwack Péter (1927-2012) visszatért az Egyesült Államokból Európába, hogy irányítsa az eredeti recept alapján addigra már beindult az Unicum olaszországi gyártását is. A rendszerváltáskor az egykori nagyvállalkozók közül elsőként tért haza Magyarországra. A megalakulása óta a Zwack Unicum Nyrt. felel az italért, egészen pontosan italokért, hiszen többek között a Fütyülős, a St. Hubertus vagy a Kalinka is itt készül.
Az céget már jó ideje a 6. generáció, azaz Zwack Sándor (1974- ) és Zwack Izabella (1976- ) viszik tovább, akik egyébként számos újítást hoztak a vállalkozás életébe, nekik köszönhető a citrusosabb Unicum Next, illetve a 2012-ben megjelent Unicum Szilva az eredeti recepttel készült Zwack Unicum mellett. A család számukra mindig is fontos volt. Érdekesség, hogy erre épít az Unicum legújabb karácsonyi reklámfilmje is, amely a hagyományokat és az összetartást helyezi a középpontba. Egyébként Zwack Sándor - akiről már írtunk posztot - maga is szerepel a filmben statisztaként. A Zwack család előszeretettel támogat elsősorban hátrányos vagy beteg gyermekekkel foglalkozó alapítványokat, de sokat tesznek azért a városrészért is, ahol a gyár több mint 100 éve áll.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.