„A legkisebb is számít” helyett „A legkisebb is fáj” feliratú Tesco-gyalázó plakáttal tüntetnek éjjel-nappal a hobbidemonstrálók a londoni Westminster előtt. Látva a Tesco terveit, azért egy kicsit átérezzük a félelmüket. Mindenki kedvenc tecsója ugyanis nem szarral gurigázik: 4 minifalut tervez építeni Délkelet-Angliában. Az egyik helyen felhúznának 400 lakást, egy általános iskolát, egy szállodát, máshol a 200 lakás mellé buszpályaudvart és jégpályát építenének és így tovább.

A kritikusok azonban azonnal versenyhivatali vizsgálatot követelnek, mondván, hogy a cég ijesztően erőssé kezd válni. Ha ugyanis minden a tervek szerint alakul, akkor ha egy Tesco-vásárló házat vesz vagy bérel, ingatlanügynöki szolgáltatásokat vesz igénybe, jelzáloghitelt vesz fel az áruház banki részén keresztül, illetve vásárol a hitelkártyájával, azt mind-mind a Tescón keresztül teszi majd. Így az áruház több személyes adatot tudna a vásárlóiról, mint a kormány. Gyakorlatilag mindent. „Az óriási piaci hatalmukat arra használják, hogy a gazdaság más területeit is uralják a kiskereskedelmen kívül” - nyilatkozta Josh Ryan-Collins a New Economics Foundationtól a The Timesnak, és ezt nem csak ő tartja aggályosnak.

A cég viszont természetesen szentnek állítja be magát: állításuk szerint Anglia legnagyobb foglalkoztatójaként akár további 1000 új munkahelyet teremtenének falvanként a recesszió kellős közepén. Minderre ráadásul könnyedén telik a tavaly 3,4 milliárd angol fontos (kb. 1 000 000 000 000 Ft, 13 számjegy, nem tévedés) rekordnyereséget elért cég számára. Csak annyit fűznék hozzá, hogy nem Kína lesz az új hegemón, egy francokat. Inkább a multinacionális cégek.