Lehet - na jó, biztos -, hogy nálunk a kaszinó és egyéb szerencsejáték-ügyek nem a legszimpatikusabb módon működnek, de attól még komoly érvek szólnak amellett, hogy jó sok rulettkerék forogjon a városban. A baj csak az, hogy mi a közelébe sem jutunk annak, hogy fel lehessen tenni mindent a pirosra, mert még az első kapavágás előtt mindenkit lesittelnek, aztán feltételesen szabadlábra helyeznek, aztán másoknak adják el, akiket nem sokkal ezután szintén lecsuknak. Pedig jó lenne, ha végre abbahagynánk a töketlenkedést, a szerencsejáték-bizniszből ugyanis Budapest - vagy éppen Sukoró - is sokkal klasszabb hely lehetne.

Hagyjuk most a fénykorától évtizedes távlatra lévő Las Vegast, nézzük meg inkább Szingapúrt! A szigetországban sokáig tiltott volt a szerencsejáték, a vezetőség azonban végül úgy döntött, jól jöhet nekik néhány kaszinó, pontosabban az ebből származó bevétel. Az első bő egy évvel ezelőtt nyitott meg, a PricewaterhouseCoopers becslése szerint pedig csak tavaly 2,8 milliárd dollárt forgattak meg a városállam játékbarlangjaiban. Ennél azonban jóval többet köszönhetnek a jogszabály-változtatásnak: amíg a statisztikák szerint 2007-ben 10,3 millió turista kereste fel Szingapúrt, addig tavaly már 11,6 millió, a legtöbben (53%) a környező ázsiai régióból. Emellett tavaly 14,7 százalékkal nőtt a GDP, amivel valamennyi ázsiai országot maga mögé utasítja.

Az eddigi eredmények alapján megjósolható, hogy Makaó után hamarosan Szingapúr lesz Ázsia második számú szerencsejáték-piaca. Idén amúgy 5,5, 2014-ben pedig már 8,3 milliárd dolláros szerencsejátékból befolyó bevétellel számolnak. És hogy miért is jó, ha egy rakás wannabe Esőember próbál észrevétlenül lapot számolni a black jack asztalnál? Azért, mert részben nekik köszönhetően is építenek olyan helyeket, ami már nem csak a megrögzött szerencsejátékosokat vonzzák. A Marina Bay Sands Hotel tetőmedencéjében például alighanem mindenki szívesen elkortyolna egy Martinit, miközben gyönyörködik a panorámában, de Ázsia első Universal Studios vidámparkja is több, mint ígéretesen hangzik. Ezeket pedig nálunk is el tudnám képzelni - nem beszélve arról, hogy bár a végeredménye hasonló lehet, mégis elegánsabb egy kaszinóban költeni a konyhapénzt, hogy a resti feneketlen gyümigépébe gyűrni a farzsebben talált utolsó szakadt ezrest.