Nem is olyan rég Antibes dombjait, Biot és Vallauris környékét még rengeteg üvegház borította, melyek több mint 500 rózsanemesítő és virágnagykereskedő tulajdonában álltak. Közülük a Cap d 'Antibes-i székhelyű Meilland család emelkedett ki, akik vagyonukat a „béke rózsával” alapozták meg, mely annyira értékes volt, hogy amikor a németek a II. világháborúban megszállták Franciaország egy részét, a rózsát saját maguk csempészték ki, nehogy a nácik kezére jusson.

Francis Meilland sikere csúcsán olyan neoprovanszál stílusú villát rittyentett a domboldalra, melynek mindenki a csodájára járt. Az ’50-es évek elején nem volt túl gyakori Európában az ilyen monumentális építkezés, de a La Roseraie névre keresztelt ház igazi vonzerejét mégsem mérete, hanem fekvése adta. A villa magas támfalakra épült, tökéletes kilátással a tulajdonos rózsakertjeire és üvegházaira, na meg Cannes-i öbölre, melynek türkiz vizén már akkor is rengeteg fehér vitorlás ringott. Nem csoda, hogy Meilland házában gyakori vendégek voltak a színészek, operaénekesek, festők és politikusok, akiket alig lehetett kirobbantani onnan, annyira szerettek a télikertben és a medencében henyélni, iszogatni és ismerkedni. A házban egészen 1958-ig volt nagy a jövés-menés, Francis Meilland 46 éves korában bekövetkezett haláláig szórakoztatta vendégeit.

Ez volt a villa fénykora, 40 évvel később viszont már „csak” egy zegzugos, többszintes kastély volt elhanyagolt környezettel, omladozó középületekkel körülvéve, gyomos kertekkel szegélyezve. A korábbi rózsamezőkhöz képest siralmas volt a látvány, és évekig úgy tűnt, hogy senkit sem izgat az 5 hektáros területen álló villa az Azúrpart egyik legdöbbenetesebb kilátásával. Két angol kellett hozzá, hogy a La Roseraie újra a régi ámulatot váltsa ki az arra járó emberekből, Hon Barry és Diana McFadzean. 2000-ben vásárolták meg a házat, és már több mint 10 éve renoválják, irdatlan összeget költve rá, noha még mindig nincs teljesen kész.

A 9 hálószobás és 9 fürdőszobás, könyvtárral, dolgozóval, mozival felszerelt, óriási télikerttel rendelkező ház persze csupán majdnem tökéletes állapotában is óriási érték. Elég csak megnézni a villa alá épített medencét, amiből tényleg páratlan a kilátás, azt hiszem ezt hívják „unique selling pointnak”. A berendezés egyébként biztosan nem az, persze nincs vele gond, de egy ilyen értékű házhoz azért sokkal extrább és kifinomultabb enteriőrt képzelnék el. A brit házaspár hatalmas baráti összejöveteleket szervez, persze mikor csak ketten vannak, kicsit nagynak érzik a pazar villát. Két embernek, 8 macskának, és a természetesen Rosie-nak keresztelt golden retrievernek nagy is az irdatlan komplexum, éppen ezért eladják.

A házban nagy lehetőség van, több kisebb-nagyobb – szám szerint 8 - melléképület is jár ugyanis hozzá, így kicsi, de elegáns szállodának sem lenne utolsó. Az ára viszont még a francia riviérához szokott vásárlóknak is irtózatos: 79,2 millió dollárért árulják, ami több mint 15 milliárd forint. Csak összehasonlításképpen: a budapesti Le Meridien szállót tavaly 16 milliárdért tervezte eladni Yuli Ofer, és az mégiscsak egy többszáz szobás belvárosi ötcsillagos szálloda. A La Roseraie talán kissé túlméretezett, és sok más helyi kastélyhoz képest nem több száz, hanem csak néhány évtizedes múltja van, mégis Antibes környékének egyik legkomolyabb magánháza.