Sorra dőlnek meg a százéves hőségrekordok és a gép előtt ülsz? Akkor nem érdekel téged sem az LVMH részvények állása, sem az, miket vásárolt mostanság a PPR konszern, sokkal inkább tervezgetnéd, merre is mész nyaralni, ha végre elmenekülhetsz a munka elől. Ennek szellemében most adunk néhány ötletet, amik garantáltan beindítják a fantáziád.

Igazából nem is annyira mi, sokkal inkább a nálunk a világutazás témakörében jóval rutinosabb Condé Nast Traveller. A világ legjobb utazási magazinja már korábban összeszedte az idei év legjobb 65 hoteljét, amiből mi most tízet emeltünk ki önkényesen. A kritériumok között kizárólag a vízpartiság szerepelt, ez abban az esetben volt megkerülhető, amennyiben az adott helyen a hazainál legalább tíz fokkal hűvösebb van. Íme a Burzsuj blog top 10 új nyaralóhely listája!

Capri nem csak arról híres, hogy ott van a világ legdrágább kikötője, hanem arról is, hogy talán a legszebb olasz sziget. A festői környezet, a remek kis boltok és a girbegurba utcák hangulatába a Capri Tiberio Palace is tökéletesen beleillik. A foglalással sem vagyunk késésben, hiszen Caprira szeptemberben érdemes menni, amikor a turisták már nem irritáló mértékben vannak jelen, a hőmérséklet már elviselhető, a tenger pedig még kellemesen langyos.

Szicíliába ráérünk ennél is később, akár október vége felé indulni. A szállás egyértelmű: a Mertopole Taormina. A hotel 40 év (!) bezárás után pár hónapja nyitott meg újra, a Condé Nast szerint pedig hamisítatlanul hozza a negyvenes évek Szicíliáját. Konyhájában Michelin-csillagos séf főz, medencéjéből pazar panoráma nyílik a tengerre, a szigetet pedig nem csak egy drága, de lélektelen prémium roadsterrel, hanem akár egy régi Fiat 500-assal is bejárhatjuk.

Nem véletlenül nevezik Montenegrót az új Horvátországnak, habár ez a kifejezés körülbelül annyira igaz rá, mint a Kelet Monacója. Az mindenesetre tény, hogy az oroszok imádják és olyan jachtokat látni arrafelé, amelyek üzemben tartása is megrengetné egy afrikai ország költségvetését. Nem csak ezért, hanem kvázi-érintetlen természete miatt is jó hely Montenegró, ahol a Jugoszláv elszakadás/felbomlás óta sorra nőnek ki a szállodák. A TriGránit beruházásaiban egyelőre nem alhatunk, nem úgy az Aman Sveti Stefan Montenegróban. Különösen ajánlott a nagy lakosztályt (The Grand Suite) foglalni, melynek teraszáról három irányban látunk rá a tengerre. Kevés ennél kellemesebb reggeliző, illetve vacsorahelyet tudunk elképzelni.

A dél-francia vidéket sem hagyhatjuk számításon kívül, már csak a páratlan környezet miatt sem. A szőlődombok között ráadásul olyan helyek húzódnak meg, mint a Muse Ramatuelle, ami St Tropez-tól csupán tíz percre van autóval. A 20 millió euróból felépített boutique hotel számtalan különlegességeinek egyike, hogy itt is van “sun butler”, ami nagyjából barnítóinast jelent. Azt nem tudjuk, hogy őket a Mr., illetve Miss France döntősei közül válogatták-e, azt azonban igen, hogy az egyes lakosztályokban külön masszázsasztal és persze mini-borospince is akad.

Persze Európán túl is találni olyan helyeket, amely láttán könny szökik minden valamirevaló burzsuj szemébe. Ezek egyike Tasmánia, azon belül is a Saffire Freycinet hotel és környéke. A szálloda helyén nem is olyan régen még egy vidámpark állt, a helyszín pedig csodás: a 20 “kabin-lakosztályból” pazar kilátás nyílik az öbölre, a környező hegyek színe pedig óránként - a nap beesési szögének függvényében - változik. A Condé Nast a négy Premium Suite egyikét ajánlja foglalásra, ennek indoklására pedig tökéletesen elegendő a fenti kép.

Lehet azon vitatkozni, kinek tetszik inkább a hegyvidék, kinek inkább a tenger - Petőfinek meg az Alföld - a szíve csücske, de az egészen biztos, hogy Bali még a legnagyobb magyar költőt is elbizonytalanítaná választásában. A számtalan remek szálloda közül az idei év újdonsága az Alila Villas Soori, ami méretes teraszával, medencéjével és kilátásával azonnali szobafoglalási reakciót vált ki mindenkiből. A tengerre néző egy hálószobás villa amúgy bő 700, az 1351 (!!!) négyzetméteres Soori Residance pedig 3400 dollár naponta. Még van szabad villa idén nyárra is.

Személy szerint nem vagyok nagy Thaiföld-rajongó, a Banyan Tree Samui azonban annyira jól néz ki, hogy nem lehetett kihagyni a legkívánatosabbak listájából. A szolgáltatások listája is elég meggyőző: itt található a sziget legnagyobb “végtelen medencéje”, van párnamenü és iPod-dokkolós hifirendszer. Csak akkor ne bizonytalanodjunk el, amikor bemegyünk vízumot igényelni a hazai nagykövetségre és az előtér faláról nem a tengert, a pálmafákat és a helyi mélykultúráról tanúskodó “Visit Thailand” plakátok, hanem a Blikkből kiollózott “Kiadta Thaiföld a brutális sorozatgyilkos K. Tamást (34)” cikkek néznek ránk.

Az inkább groteszk, mint félelmetes vízumigénylést Bangkokba utazva sem ússzuk meg, ahogyan a világ egyik legnagyobb, egyben legkevésbé logikus repülőterét sem. A város hangulata a maga összes khm... sajátossága ellenére is igazán különleges, az éjszakai élet pedig még Las Vegasban sem intenzívebb. Ráadásul idén nyílt meg itt a Kempinski első thaiföldi szállodája, amiben a hotelben valaha volt legnagyobb thai művészeti tárlatot is megtaláljuk. A távol-keleti Kempinski egyik különlegessége a 17. emeleten lévő Executive Lounge, de talán az sem a véletlen műve, hogy éppen a város luxus-bevásárlóközpontja mellé építették fel azt.

Amerikáról se feledkezzünk el, habár ott az elmúlt évben a korábbiakhoz képest jóval kevesebb luxusszálloda épült. Ezek egyike a kanadai Thompson Toronto, ahová bátran indulhatunk akár most is, hiszen kellemes, 26 fok körüli hőmérséklet van. A terasz magáért beszél, három konyhájuk - köztük egy olasz és egy sushi - van, a magasabban lévő szobákból pedig remek kilátás nyílik a CN Towerre.

A nyolcvanas-kilencvenes évek álomszigete mostanság nem áll éppen a legjobban anyagilag, a kilábalást pedig olyan szállodák segíthetik, mint a The Waikiki Edition. A Honolulun lévő háromszintes szálloda a boutique hoteljeiről ismert Ian Schrager és a Marriott első együttműködésének gyümölcse, a hely pedig a Condé Nast szerint igazán jól is sikerült. A partizni vágyóknak elég csak annyit mondani, hogy Schrager volt a társalapítója a Studio 54-nek, így a szálloda Crasybox nevű szórakozóhelye is több, mint ígéretes. Plusz nagyságrenddel menőbb, mint Ibiza.

Ezek után ki melyikbe foglalt szállást?

Fotók: Condé Nast Traveller