Bőr, vas, film noir és történelem - így kell újrafelhasználni az ipari hulladékot
A repülés hőskora a sugárhajtású korszak előtt volt, ez egészen biztos. Sokkal férfiasabb (és gyomorforgatóbb) kaland volt repülni a légörvények közepette, mint ma, 10 kilométeres magasságban a felhők felett. A korabeli film noirok pedig olyan romantikát csaptak hozzá mindehhez, hogy az ezüsttestű szegecselt alumíniumszárnyú légcsavaros gépekről mindenkinek az iszonyú laza Burberry ballonkabátos Humprey Bogart (és Ingrid Bergman) jut eszébe. Ezt a hangulatot transzformálja enteriőrökbe a belga Relicta Design, mely posztmodern gesztussal 70-80 éves repülőgépek csontvázaiból és alkatrészeiből készít bútort.
Tavaly óta érzek különleges vonzalmat a repülést idéző szegecselt alumínium bútorok iránt, miután egy salzburgi lakberendezési boltban legalább egy órát eltöltöttem közöttük. Gyermeklelkű burzsuj-énem vágyik arra, hogy vendégeim egy Douglas DC-3-as fényes ezüst szárnyából készült asztalra tegyék le kávéikat, vonzó irodabútor, az biztos. Otthonra persze már nem biztos, hogy kéne, túl indusztriális, ezek a bútorok leginkább egy tágas loft lakásban vannak a helyükön, de ott nagyon.
A Relicta Designt amúgy tavaly alapította Rosario Gallina és Tiziano Rutilo, a kínálatukban pedig mindenféle bútor szerepel a szárnyból készül asztaltól a hajtóműből és a különböző öreg Boingek orrából készült tárgyakig. Természetesen nem a belga piacból élés a céljuk, a legtöbb vevőt Oroszországból, a Közel-Keletről és Kínából várják.
Fotók: Relicta
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.