Visszatér a személyzettartás divatja

A XXI. század európai korszelleme nem éppen vonzó munkának állítja be mások kiszolgálását, ez viszont csak az egyik oka annak, hogy az utóbbi időben minden eddiginél nagyobb lett a kereslet a butlerek iránt. A jelenség legfőbb okát ismét keleten kell keresnünk: a rövid idő alatt elképesztő vagyont szerző közel-keleti, indiai és kínai gazdagok ugyanis nem csak a több ezer négyzetméteres márványpadlót igénylik, hanem egy olyan fickót is, aki tudja, mit kell azzal kezdeni annak érdekében, hogy mindig makulátlanul ragyogjon.

A butler, vagy ha úgy tetszik komornyik ára meglehetősen relatív: annak, aki több millió dollárt költ egy házra, nem nagy truváj akár évi 160 ezer dolláros fizetést adnia valakinek, aki ért is hozzá. A havi hárommillió forintnak megfelelő kereset pedig már nem csak nálunk bizonytalanítana el sokakat a karrierről alkotott véleményükről. Alfred Stokes-ot játszani ráadásul biztos befektetésnek tűnik, a tapasztalatok szerint ugyanis a milliárdosok előbb szabadulnak meg Ferrarijuktól, mint butlerüktől.

Komornyiknak lenni persze jóval több a gazdának való hajbókolásnál és a családi ezüst fényesítésénél. Tanulni viszont legalább nem kell hozzá sokáig: egy jónevű brit butleriskola kurzusát akár hat hét alatt is el lehet végezni, igaz a 12 ezer fontos (4,2 millió forintos) tandíjból már Oxfordban is kijön egy tanév.

A megnövekedett keresletet jelzi, hogy a brit butleriskolákba idén 20 százalékkal többen iratkoztak be, mint egy évvel korábban. A komornyiktartás fénykora amúgy az első világháború előtti időszakra tehető, amikor is csak Nagy-Britanniában mintegy 800 ezer családnál szolgált inas.