A Prada jelenlegi üzlete

Lehetetlen lenne nem szeretni Olaszországot, Milánó mégsem jön be. Oké, hogy a divat fővárosa, meg minden, a Via Montenapoleone pedig olyan, mint egy megelevenedett Sartorialist, pár sarokkal odébb viszont már csupa olyan arcot látunk, akikkel nem szeretnénk egy kihalt utcában találkozni. Egy tetőkertes penthouse az opera közelében persze csábítóan hangzik, a még Budapesthez képest is rossz levegő azonban mégis inkább a környékbeli kisebb, de annál szebb városok felé billenti a mérleg nyelvét, ahonnan aztán bármikor bemehetünk Milánóba, ha éppen a legfrissebb övcsat-trendre vagyunk kíváncsiak.

A McDonald’s-nak persze egészen más oka van neheztelni a városra. Az immár húsz éve a Galleria Vittorio Emanuele II-ben lévő étteremnek ugyanis nem hosszabbították meg a bérleti jogát, magyarul kirakták őket az egyeurós ajánlatukkal együtt. Ennél érdekesebb, hogy miért: a gyorsétterem helyén ugyanis a Prada nyitja meg második (!) üzletét, ami a városképnek mindenképp jót tesz, az éhes turistáknak viszont ezentúl csak a jóval drágább - és persze összehasonlíthatatlanul finomabb - környékbeli éttermek és kávézók maradnak.

A XIX. században épült reneszánsz stílusú passzázsba mindemellett eddig sem illett a McDonald’s. A jelenleg is működő Prada mellett találunk Louis Vuittont, Guccit és Stefanelt is a Galleria Vittorio Emanuele II-ben, vagyis ez egy szegről-végről jogos érv lehetett a döntésnél. A McDonald’s emberei ugyanakkor okkal hívhatnák fel arra a figyelmet, hogy ha az ő jelenlétük és működésük zavarja a történelmi luxusmiliőt, akkor mi a helyzet a pokrócról távirányítós helikoptereket áruló, illetve az azokkal a turisták feje felett bemutatózó wannabe vállalkozók garmadával. Ezt persze ők nem mondták, helyette benyújtottak egy 24 millió eurós kártérítési pert a város ellen, aminek kimenetele erősen kétesélyes. Meg kell hagyni, legalább stílszerűen búcsúztak: az utolsó pár órában ingyen ehetett bárki, aki arra járt.

A trend, vagyis a történelmi belvárosokból való gyorsétterem-kiszorítás egyáltalán nem újdonság a McDonald’s-nak. A Louvre melletti gyorsétterem bezárását még 2009-ben kényszerítette ki Párizs, mi több saját hazájában sem feltétlenül támogatják térnyerését. San Franciscóban például egyik gyorsétterem-láncnak sem lehet 2-3-nál több tagja a városhatáron belül, hogy ezzel növeljék a kis éttermek és kávézók életesélyeit. Starbucks azért persze ott is van a luxusüzletekről egy saroknyi távolságon belül.

Fotó: JD Rockefeller