Idő kérdése volt, mikor dől meg a legdrágább autó rekordja és örömmel jelenthetjük, a napokban megtörtént. Az ominózus autó egy Ferrari 250 GTO volt, amiért többet fizettek, mint eddig bármiért - a Bugatti 57SC Atlantic-ot is beleértve.

Aukcióról persze szó sem volt. Az 1963-as évjáratú piros 250 GTO egy spanyol származású fickóé volt, aki közvetlenül adta el azt a vevőnek, az adásvételről azonban három, a Bloomberg által megkérdezett veteránautó-kereskedő is értesült. A New York-ban élő Paul Pappalardo persze nem kívánta kommentálni az eladás tényét, az 53 millió dolláros (11,3 milliárd forintos) vételár azonban ennek dacára is biztosnak tűnik.

Márpedig ez rettentően magas összeg - gondoljunk be le abba, hogy a legfrissebb csúcs-Ferrariért, a LaFerrariért bő egymillió dollárt kértek. Már a tavaly eladott két 250 GTO is 30 millió dollár feletti összegért cserélt tulajdonost és a korábban legdrágábbként nyilvántartott Bugatti Type 57SC-ért is legfeljebb 40 millió dollárt fizettek. A vevő kilétét egyelőre homály fedi, az pedig nem tűnik reális lehetőségnek, hogy majd jól lebukik, miközben feszít 50 éves Ferrarijának volánja mögött. A 250 GTO ugyanis sokkal kevésbé autó, mint befektetés, bár az jó kérdés, hogy miért pont erre a Ferrarira pörögtek rá leginkább a gyűjtők.

“Ha milliárdos vagy, te is akarsz egyet. Fogalmam sincs, miért” - nyilatkozta a 250 GTO-ról egy londoni Ferrari kereskedő. “Fura, mert nem különösebben szép és sosem nyert Le Mans-ban”. Ritkának persze ritka: összesen 39 példány készült belőle, Pappalardo ráadásul még ’74-ben beszerezte saját példányát, amikor átlagosan 18 ezer dollár körüli összegért adták őket (ennyi volt egyébként a 250 GTO új ára is). Esetében a Ferrari kiváló befektetésnek bizonyult, de különben is megéri ritka sportautóba fektetni. A statisztikák szerint egy ritkának számító Ferrari értéke - amennyiben tökéletes állapotban megőrzik azt - évi 15 százalékkal nőtt az elmúlt 30 évben, szakértők pedig nem látják jelét annak, hogy a közeljövőben összeomlana a piac.