Egy Szojuz alulnézetből

Itt világít nekünk majd’ minden este, ráadásul ez a legközelebbi égitest, mégis mindössze két tucat ember járt valaha is a közelében - már ha nem a Holdraszállás-szkeptikusok táborát erősítjük, akik szerint az egész nem több egy hidegháborús átverésnél. Az viszont tény, hogy legutóbb mintegy 40 éve járt ember a Holdon, amire persze az is egy lehetséges magyarázat, hogy ismeretlen és roppant félelmetes életformát találtak ott. Mégis valószínűbb forgatókönyvnek tűnik, hogy igazából nincs ott semmi érdekes, ellenben ezt a semmit baromi sokba kerül megnézni.

Mindettől függetlenül sokak fantáziáját piszkálja a Hold, ha pedig van 100-150 millió dollárjuk, azaz 23-34 milliárd forintjuk, akkor hamarosan ki is elégíthetik kíváncsiságukat. A brit székhelyű Excalibur Almaz ugyanis éppen ezt az égitestet célozza meg útjaival, az elképzelések hallatán azonban ez mégsem az a kaland, amire örömmel befizetnénk. A legfőbb probléma rögtön az, hogy az Excalibur Almaz-féle expedíció nem száll le a Holdon, csupán megközelíti azt, ennyi pénzért pedig már illene egy Holdsétának is beleférnie. A másik gond maga a szállítójármű, ami nem egy hipermodern űrhajó lenne, mint a szegről-végről konkurens Space-X esetében, hanem némi frissítésen átesett egykori szovjet csúcstechnika. A britek mostanra hat Szojuzt és egy Valery Tokarevet vásároltak, utóbbi arról híres, hogy a Szojuzzal és az imperialista Discovery-vel is repült, valamint 200 napot töltött a Nemzetközi Űrállomáson.

Különös módon a Hold tervezett megközelítése nagyságrenddel drágábbnak ígérkezik, mint a szintén csak tervezett Marsraszállás, de addig persze nincs sok értelme ezekről beszélni, amíg olyan apróságok sincsenek tisztázva, hogy mikor tervezik kilőni az első adag űrturistát.