Nem kell többé álmatlanul forgolódva keresni a választ arra a kérdésre, mi lesz szegény burzsujokkal Európa egyre vacakabb gazdasági helyzetében. A megnyugtató válasz a Wealth-X-től érkezett, akik ezúttal négy nagy európai ország leggazdagabbjainál néztek szét és elégedetten állapították meg: nemcsak, hogy minden rendben, de még gazdagabbak is, mint egy évvel korábban.

A burzsujkutatásra szakosodott Wealth-X ezúttal a német, a svájci, a francia és olasz UHNWI-k körében vizsgálódott. A fura betűszó azokat jelöli, akik eddigi életük során legkevesebb 30 millió dollárnyi (kb. 6,8 milliárd forintnyi) vagyont összeszedtek. A fent említett négy nemzetiség otthonában összesen több mint 29 ezret találunk belőlük, legtöbbjüket - a teljes populáció több mint felét - Németországban. A felmérésnek ugyanakkor nem a gazdagok megszámolása volt a célja - azon már egy ideje túl vagyunk -, hanem a trendek felmérése, az igazi meglepetést pedig ez tartogatja. A négy ország burzsujai ugyanis nem csak, hogy 5,8 százalékkal többen vannak most, mint egy évvel korábban, de összvagyonuk egyenesen 13,3%-kal nőtt egyetlen év alatt. Nem meglepetésre a svájciak és a németek teljesítettek a legjobban, a legtöbb UHNWI-t pedig továbbra is Párizsban találjuk, ahol egyébként a francia burzsujok kétharmada él.

Forrás: Wealth-X

Hogy mégis hogyan lehetséges az, hogy egy romló, de legalábbis stagnáló gazdasági környezetben a gazdagok kétszámjegyű növekedést tudjanak elérni egyetlen év alatt? A válasz a globalizáció; ma már az ekkora vagyonnal bírók elenyésző hányada számol kizárólag a helyi, esetleg az európai piaccal és a teljes világnak készíti termékeit, illetve szolgáltatásait. A tulajdonos állampolgársága, lakhelye, de még az adott vállalat székhelye sem igazán számít, amire Amancio Ortega a legjobb példa. A spanyol Inditex-csoport vezére a mediterrán-térség válságának kellős közepén egy év alatt mintegy 20 milliárd dollárral növelte vagyonát, jelenleg pedig a világ harmadik leggazdagabb embere. A csoport bevételeinek ráadásul még csak bő harmada származik az Európán kívüli értékesítésből, vagyis a Zara és társai vélhetően még messze vannak a növekedési plafontól.